A szív működését, a szívizom eltéréseit különböző módon lehet vizsgálni. Ezek közül napjaink egyik legfejlettebb nem invazív módszere a CMR (kardiovaszkuláris mágneses rezonancia) képalkotás. A CMR vizsgálat egyik fő előnye, hogy szöveti információt is nyújt, melynek megítéléséhez újabban a szívizom esetén kvantitatív információ is nyerhető, az ún. T1 és T2 térképezésen alapuló módszer segítségével. A normál szívizomszövet meghatározott T1 és T2 relaxációs idővel rendelkezik, mely kóros állapotokban pl. szívizomelhalás, heg megváltozik. A mélytanuló eljárások számos egészségügyi témakörben jelentős sikereket értek el, azonban minden új vizsgálati módszer egyedi megoldás kidolgozását teszi szükségessé. Továbbá az eredmények kutatáson túlmutató, termékszintű felhasználása még csak kevés esetben történt meg. A hallgató feladata a félév során klinikai és ipari munkatársakkal együttműködve anonimizált magyarországi klinikai adatbázis segítségével olyan mélytanuló MI eljárás kidolgozása, mely képes a normális szívizomszövettől való eltérést detektálni T1 és T2 felvételeken. A hallgató a félév során először megismerkedik a feladattal és a rendelkezésre álló adatbázissal. Ezt követően önfelügyelt módszerek (pl. autoencoder vagy generative adversarial network) segítségével betanítja a mélytanuló modellel az optimális szívizomszövet térbeli eloszlását, majd egy egyedi kiértékelési módszertan segítségével meghatározza a beteg szívizomszövet eltérését a normálistól. A feladatot lehetséges tudományos publikációban, diplomamunkaként, TDK-ban és PhD tanulmányok során folytatni. Kapcsolódó irodalmi példa: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0933365720312203